» teljesen kéész Szer. Dec. 19, 2012 6:04 am by Lengyel Nina
Credits - ne lopj!
köszönet
Az oldal ötletét köszönhetitek James Hutton igazgató úrnak, aki meg is teremtette az oldalt Nina és Ivett segítségével.
De nagyon sokat tett Véghváry Hanna is, aki csodálatossá varázsolta a Sunshine világát.
Köszönjük!
♫ Egy kép rólam : ♫ Hozzászólásaim : 9 Join date : 2012. Nov. 01. Age : 30 ♫ Itt találsz meg : A kupi legtetején
Tárgy: Herczeg Vera - készülőben! Csüt. Nov. 01, 2012 12:31 am
HERCZEG VERONIKA
"MEGSZELIDÍTHETETLEN"
KAYA SCODELARIO
Pár adat rólam
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Budapest, 1994. június 12. KOR: 18 CSOPORT: Zene szak OSZTÁLY: 12. zeneosztály KARAKTER: eredeti
Egy kis kiegészítés
BECENEVEK Vera SZERET: Gitározni, énekelni, felfordulás, kupi, rajzolni, filmeket nézni, rock zenét és szeretem a csokit. NEM SZERET: Szabályok, elvárások, ha parancsolgatnak, megmondják mit tegyek. BESZÉLT NYELVEK: magyar, angol, francia, német (tanulom) TITOK: Nem lennének azok, ha most kikotyognám őket...
Jellemem
Jó és rossz oldalam is van, mint minden embernek, a stílusom, természetem sokak szerint nem a legjobb, bár ez engem egy cseppet sem izgat. Ehhez képest sok barátom van, viszont hirtelen feltudom kapni a vizet, akaratos vagyok, nem szeretem ha megmondják, mit csináljak és mit ne és azt sem, ha szabályokat huzigálnak előttem. Szeretem ha valaki őszinte, így én is az vagyok, utálom, ha valaki álszent, bunkó és esetleg plázacica. Nem vagyok az a kényeskedős típus, utálom ha mindenki nyavalyog körülöttem. Amit gondolok, azt rögtön ki is mondom, így lehet, hogy sokakat megsértek, de szerintem az őszinteség egy kincs. Nehéz a természetemet feltérképezni, hol fülig érő mosollyal közlekedek, hol úgy megyek mint egy tank és bosszankodok. sok ember nem tudja kezelni az érzelmi kilengéseimet és reakcióimat, ami szintén nem hoz lázba. Ilyen vagyok.
Előtörténetem/Szerepjáték példám
A vekkerem a fülembe csörömpölt, mire dühösen lecsaptam, így sikeresen széttört. Merthogy leesett. Na, mindegy. Nyögtem egyet és már épp vissza akartam aludni, mikor a telefonom is felordított, valami nagyon bömbölő zombi hangján, mire azonnal felébredtem. Semmi kétség, a csengőhangomat Viktor állította át, de hogy ki hívott hajnalban? Na, jó reggel 10 volt, de nekem ez még mindig hajnal. Rámeredtem a kijelzőre és dühösen kinyomtam. Persze, hogy Viktor szívatott. Fújtatva elindultam a fürdőszoba felé a hatalmas rumlim közepén, hogy valami emberi külsőt varázsoljak magamnak. Viktor futott ki a szobájából, amelyből százezer decibellel üvöltött egy rap-szám. Elfintorodtam és bevágtam az ajtaját. - Jó reggelt oroszlán! - vigyorgott Viktor a hajamra célozgatva. Tudomást se véve róla becsaptam a fürdő ajtót az orra előtt és megnyitottam a csapot. Senki ne ijedjen meg, hogy a "testvérek ennyire utálják egymást, jaj!", mert nálunk ez a reggeli szertartás. Szó szerint. Unottan megmostam a fogamat és megfésülködtem, majd ki akartam menni, csakhogy Viktor utamat állta. - Hová-hová? - Még mindig itt vagy, Tappancser? - förmedtem rá. - Jó, jó, hagylak duzzogni vadmacska - csapott rá a vállamra, mire vállon boxoltam, de végre visszavonult a rap-sarkába. Levágtattam a lépcsőn és egyenesen a konyhába mentem, majd kedvenc helyemre, a konyhapultra ráültem. Apa még eléggé félálomban betámolygott a konyhába egy csésze kávéval és egy újsággal. Rámpillantott. - Szia kicsim, szállj le onnan! - ásította, aztán már el is tűnt a feje a hatalmas papírlapok mögött. - Szia apa! - köszöntem és kivettem a hűtőből egy joghurtot, majd felbontottam és enni kezdtem. Közben családunk negyedik tagja is megjelent, Lili a húgom. - Szia apa! - köszönt mosolyogva, majd felült mellém és együtt kezdtük el enni rendkívül tartalmas reggelinket. - Szia kicsim! - mosolygott apa. Mikor anya lejött, már teljes volt a család. Viktor jelenlétét kárpótolta a leszűrődő rap-zene. Anya csinált magának egy kávét, aztán kiült a kertbe olvasni, Lili írni kezdte a naplóját, apa ment a kocsit letisztítani, Viktor még mindig a szobájában volt, én meg azt terveztem, hogy elmegyek egy "gördeszkára" a városba. Úgyhogy felöltöztem, valami laza, nyári ruhába és már indultam is. Imádom a napfényt, a város tömve volt emberekkel, mindenki sietett valahova. Megálltam az egyik kávézónál és a sok kíváncsi tekintet között bementem enni egy diós sütit, amit annyira szeretek.